„Lenyúlták az ötletemet!” – Mi védi a rendezvényszervezőket?

A rendezvényszervezésben és a kreatíviparban sajnos előfordul, hogy a megrendelő a bekért ajánlatból szerzett ötleteket lenyúlja, és saját maga vagy egy másik ügynökség valósítja meg őket. Milyen jogi eszközeink vannak, hogy elkerüljük az ilyen helyzeteket, és ne kelljen tehetetlenül nézni, hogy jól csengő rendezvénynevünket, logónkat, programötletünket ellopják? Oláh Zsófia ügyvéd írásában megjegyzi, hogy a megfelelő védelem érdekében általában konkrét lépéseket kell tenni, a jog nem adja „ingyen” a védelmet.

Segít-e a szerzői jog? A szerzői művek szellemi tevékenységen alapulnak, és egyéni, eredeti jellegűek. A hangsúly az egyéni, eredeti jellegen van, a megítélés független mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől. Ötletet, elvet, elgondolást, eljárást, módszert azonban nem véd a szerzői jog.
Hosszan lehetne tehát írni a szerzői művek védelméről, a felhasználási engedélyekkel kapcsolatos kérdésekről, az engedély lehetséges terjedelméről, ennek a cikknek mégsem ez fő a témája. Azért nem, mert a rendezvényszakmában viszonylag kevésszer fordul elő olyan alkotás, amely szerzői műnek minősül. Még összetett rendezvények is ritkán védettek. Egy, az Európai Unió Bíróságát megjárt ügyben például a komplett angol futballbajnokságot sem gondolta a bíróság szerzői alkotásnak.
Ha elő is fordul például olyan kidolgozott rendezvény- vagy játékkoncepció, amely szerzői műnek minősülhet, ezek jogilag nem feltétlenül egyértelmű helyzetek. Ezért abban bízni és arra hagyatkozni, hogy a bíróság majd egyszer egy jogvita végén valamit szerzői műnek minősít, vagy hogy a jogsértőket ennek a lehetősége visszatartaná, szerintem nem ajánlatos.

Hogy akkor mi védi a rendezvényszervezőket? A folytatás az Event Magazin 2019. őszi számában olvasható. Itt lehet rá előfizetni. >>

Mitől zöld egy fesztivál? – a finn Flow és a magyar Sziget

A finnországi Flow és a budapesti Sziget fesztivált hasonlította össze zöld és fenntarthatósági szempontból tavasszal leadott diplomadolgozatában Maklári Kata, aki a Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás szakán végzett, idegenforgalom és szálloda szakirányon. Milyen elemekből áll össze egy zöld fesztivál? Mi az a hathúros modell, amely a fesztiválok zölddé válását segíti? A szerzővel beszélgettünk. 

Életkép a Flow Fesztivalról

– Miért ezt a témát és ezt a két fesztivált választotta?
Maklári Kata: A fenntarthatóság témaköre mindig is foglalkoztatott, az utóbbi években igyekszem én is egyre nagyobb figyelmet szentelni a környezetvédelemnek a hétköznapokban. Fontosnak tartom a környezet értékeinek megőrzését, nemcsak a jelen, hanem a jövő nemzedéke számára is. Úgy hiszem a legapróbb lépések, cselekedetek is hatalmas változást eredményezhetnek. Továbbá tanulmányaim során felkeltették érdeklődésemet a zenei fesztiválok, ebből adódóan szerettem volna a fenntarthatóság és a fesztiválok témáját egyesíteni és feltárni. Ami a két fesztivál választását illeti, a Flow-ról először Erasmus-tanulmányaim során hallottam, egy finn barátnőm sokat mesélt a rendezvényről és annak fenntartható törekvéseiről. Úgy gondoltam, remek lehetőség lenne összehasonlítani hazánk leghíresebb fesztiváljával.

Maklári Kata

– Milyen egy zöld fesztivál? 
Maklári Kata: Egy fenntartható társadalomban működő zenei fesztivál nem termel hulladékot, megújuló energiaforrásokat használ, és különös figyelmet szentel a környezetbarát közlekedési megoldásoknak. Figyelembe veszi a környezet eltartóképességét, nem használ több erőforrást, mint amennyi újratermelődni képes. A zenei fesztiválok a közönség, a művészek, a szervezők és a partnerek energiájára, kreativitására támaszkodva vezetik a társadalmat egy fenntarthatóbb, élhetőbb jövő felé. Amint látható, elég összetett fogalom, és rengeteg tényező játszik közre, de megvalósítása nem lehetetlen feladat.

Szakdolgozatában hangsúlyos a hathúros módszer, amely a fesztiválok zölddé válását segíti? Mi is ez pontosan?
Maklári Kata: Sarah Brooks, Dan O’Halloran és Anthony Magnin hat stratégiai célt fogalmazott meg minden zenei fesztivál számára az elképzelt jövőbeli cél elérése érdekében. A hat pontból álló modellt a gitár húrjaihoz hasonlítva a fenntarthatóság hat húrjának nevezték el, hiszen a gitárhoz hasonlóan egy zenei fesztiválnak is harmóniára van szüksége, hogy zöldebbé váljon. A hat húr az alábbi szempontokra helyezi a fókuszt: zéró hulladék termelése, száz százalékban megújuló energia használata, erőforrás-hatékony közlekedés, fenntartható partnerekkel való együttműködés, befogadó légkör létrehozása, társadalmi szemléletformálás. A modell emellett teret enged egy egyedi cél megfogalmazására is. A hathúros stratégiai modell tizenkét műveleti ponttal bővíthető, mint például eldobható, műanyag csomagolás és termékek elhagyása, közlekedési szolgáltatást tartalmazó jegy bevezetése, belső energiahatékonysági politika bevezetése. A tizenkét műveleti pont bármely zenei fesztivál esetében alkalmazható, irányt mutat, valamint segít a hat húr megvalósításában.

Miként vizsgálta a Flow-t és a Szigetet?
Maklári Kata: A hathúros modellel és a szervezőkkel készített interjúkkal. Ezenkívül a programok, zöld megoldások sikerességét a fókuszcsoportban részt vevő látogatók észrevételei, véleményei támasztják alá, vagy bizonyos esetekben kérdőjelezik meg.

Mire jutott Maklári Kata? A cikk teljes terjedelmében az Event Magazin 2019. őszi számában olvasható. Előfizetés a lapra itt >>

Mire adnak pénzt a szponzorok?

Megtalálni a kapcsolatot az esemény és a márka között – ez az egyik legfontosabb szempontja a nagy cégeknek, amikor rendezvénytámogatásokról döntenek. Továbbra is vonzó a névadó szponzori cím nagy elérésű eseménynél, a logókihelyezés viszont a multiknak már kevés. Ugyan sok megkeresés érkezik hozzájuk, ők is aktívan válogatnak az eseménykínálatból. Újvári Miklós körképe a szponzorációs döntések hátteréről.


„Szponzorációs stratégiánk középpontjában a zene és a sport áll” – mondja Sántha Tamás, a Magyar Telekom Márka- és Lakossági Kommunikációs Igazgatóságának márkaaktivációs osztályvezetője. A kiválasztásnál fontos szempont, hogy megtalálják a kapcsolatot a rendezvény és a márka között, hogy megfelelően be tudják mutatni a legfontosabb üzeneteiket, illetve hogy a releváns célcsoportokat elérjék.

Telekom: A fő szempont, mennyire tudjuk a márkát helyben aktiválni
A cég idei súlypontjai a Telekom Volt fesztiválon és a Strand fesztiválon, illetve az ezek köré szerveződő saját eseményeken voltak. Szintén a zenéhez kapcsolódik a Telekom Electronic Beats, amely saját szervezésű program, és több eseményt foglal magába. A sport területén a társaság Veszprém kézilabdacsapatának és a Ferencváros labdarúgócsapatának mérkőzésein jelenik meg, elsősorban helyszíni aktivációval és online kommunikációval. Nagy és komplex kommunikáció kísérte idén is a Telekom Vivicittàt a tavaszi Tettek hálózata kampány részeként.

„Számos megkeresés érkezik, de sokszor előfordul, hogy saját magunk találunk ki eseményeket, vagy aktívan keresünk olyan létező eseményt, amelyet jól tudunk párosítani a márkaüzeneteinkkel” – árulja el Sántha Tamás a döntések hátteréről. Az elsődleges szempont az, hogy mennyire tudják építeni a Telekom márkát az adott eseményen, mennyire illeszkedik az esemény a márkához, mennyire tudják azt aktiválni,milyen nagyságú és minőségű elérést biztosít az esemény.

Az osztályvezető a megfelelő stratégiáról úgy fogalmaz: „A láthatóságban, logóelhelyezésben már nem igazán hiszünk, ennél jóval többre vágyunk. Igyekszünk olyan eseményeket támogatni, ahol a legnagyobb támogató lehetünk, a lehető leghangsúlyosabb megjelenéssel. A névadó szponzori cím nagyon értékes lehet, ezzel persze érdemes óvatosan bánni, hisz hosszú távon a két brand egyesül, és egy új brandet hoz létre saját értékekkel, amelyek az eredeti márkákat is jelentősen befolyásolhatják. Fontos továbbá, hogy ne álljunk meg a helyszíni aktivációnál, ennél többet hozzunk ki az eseményekből: kapcsoljuk őket kampányhoz, fűzzük össze őket más eseményekkel, kommunikáljunk róluk bármilyen egyéb csatornákon, aktiváljuk a fogyasztókat, vonjuk be őket, legyen minél interaktívabb a kommunikáció.”

Kíváncsi vagy, hogy mi a MOL, a Mastercard, a Spar és a Wizz Air gyakorlata? Folytatás az Event Magazin 2019. őszi számában. Keresd a nagyobb újságárusoknál vagy fizess elő itt kedvezményesen online. >>>

„Örülök a legvadabb ötleteknek is” – portré Márta Istvánról

Már egyetemista korában közösséget épített és szervezett. Nem állásinterjúkon válogatja munkatársait, hanem élesben, konkrét feladatokkal. Nála egy zenemű alkotása és egy fesztivál tető alá hozása hasonló séma szerint zajlik, egyik sem működik intuíció és racionalitás nélkül. Márta Istvánt vezetési stílusáról, nagy dobásairól és a fesztiválok sikermércéiről kérdeztük. Sőt, élete legjobb szakmai döntéséről is vallott az Event Magazinnak.

Márta István

Egész életét átszőtte a vezetés. Mi a titka annak, hogy amibe belevág, ott előbb-utóbb önre figyel mindenki, önt követi?
Márta István: Egyetemista koromtól kezdve közösségekben éreztem jól magamat, szerettem „csapatokat” létrehozni, tervezni és szervezni. „Konzervatorista” koromban a Fiatal Művészek Klubjában vezettem a zenei szekciót. A Zeneakadémián megalakítottam a Fiatal Zeneszerzők Csoportját, ahol koncerteket szerveztem. Néha kicsit kiszakadtam a művészvilágból, és annak praktikus, szervezési részét is gyakorolhattam. Ennek köszönhető a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet megalapítása, melyet máig vezetek. Nem volt egyszerű 1989-ben egy kis faluban olyan civil szervezetet létrehozni, amely vezetőségében egyformán fontos volt a lelkipásztor, a víz- és gázvezeték-szerelő, a pedagógus, a villanyszerelő. Kellett egy komolyan vett közös cél, össze kellett fésülni a különféle érdekeket. Ehhez alapvetően fontos volt a bizalom és egymás szeretete. A fennhéjázó kivagyiság kizárta volna, hogy – a falufejlesztési, értékmentési projektjeink mellett – összehozzuk és évtizedekig fenntartsuk például a Művészetek völgye fesztiválunkat.

Milyen vezetőnek tartja magát?
Márta István: Nyitottnak, néha szigorúnak és néha túlzottan deviánsnak. A munkatársaimat nem kasztingokkal és kérdőívek kitöltésével válogattam és válogatom össze. Ha valakivel együtt akarok dolgozni, és nem ismerem, akkor leülök vele beszélgetni, és először bevonom valamilyen részfeladatba. Aztán ennek függvényében alakul a további közös munka. Mindig emberi módon kommunikálok, nem vezető-beosztott státuszban gondolkodom. Fontosnak tartom azt is, hogy legyen humorunk, és képesek legyünk akár az öniróniára is. Kellenek aztán erős álmok és víziók is, de olyanok, amelyeket teljesíteni tudunk. Elvárom mindenkitől, hogy lehetőség szerint átvegye és képviselje azt az értékrendet, gondolkodást, amely az alapját képezi a közös munkának. Szeretem a kreativitást. Örülök a legelvadultabb ötleteknek is. Nehezen viselem el a marketingkommunikációs közhelyeket ismétlő, mobilon lógó robotnyikokat.

A folytatás az Event Magazin 2019. őszi számában. Keresd a nagyobb újságárusoknál vagy fizess elő itt kedvezményesen online. >>>