Mitől zöld egy fesztivál? – a finn Flow és a magyar Sziget

A finnországi Flow és a budapesti Sziget fesztivált hasonlította össze zöld és fenntarthatósági szempontból tavasszal leadott diplomadolgozatában Maklári Kata, aki a Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás szakán végzett, idegenforgalom és szálloda szakirányon. Milyen elemekből áll össze egy zöld fesztivál? Mi az a hathúros modell, amely a fesztiválok zölddé válását segíti? A szerzővel beszélgettünk. 

Életkép a Flow Fesztivalról

– Miért ezt a témát és ezt a két fesztivált választotta?
Maklári Kata: A fenntarthatóság témaköre mindig is foglalkoztatott, az utóbbi években igyekszem én is egyre nagyobb figyelmet szentelni a környezetvédelemnek a hétköznapokban. Fontosnak tartom a környezet értékeinek megőrzését, nemcsak a jelen, hanem a jövő nemzedéke számára is. Úgy hiszem a legapróbb lépések, cselekedetek is hatalmas változást eredményezhetnek. Továbbá tanulmányaim során felkeltették érdeklődésemet a zenei fesztiválok, ebből adódóan szerettem volna a fenntarthatóság és a fesztiválok témáját egyesíteni és feltárni. Ami a két fesztivál választását illeti, a Flow-ról először Erasmus-tanulmányaim során hallottam, egy finn barátnőm sokat mesélt a rendezvényről és annak fenntartható törekvéseiről. Úgy gondoltam, remek lehetőség lenne összehasonlítani hazánk leghíresebb fesztiváljával.

Maklári Kata

– Milyen egy zöld fesztivál? 
Maklári Kata: Egy fenntartható társadalomban működő zenei fesztivál nem termel hulladékot, megújuló energiaforrásokat használ, és különös figyelmet szentel a környezetbarát közlekedési megoldásoknak. Figyelembe veszi a környezet eltartóképességét, nem használ több erőforrást, mint amennyi újratermelődni képes. A zenei fesztiválok a közönség, a művészek, a szervezők és a partnerek energiájára, kreativitására támaszkodva vezetik a társadalmat egy fenntarthatóbb, élhetőbb jövő felé. Amint látható, elég összetett fogalom, és rengeteg tényező játszik közre, de megvalósítása nem lehetetlen feladat.

Szakdolgozatában hangsúlyos a hathúros módszer, amely a fesztiválok zölddé válását segíti? Mi is ez pontosan?
Maklári Kata: Sarah Brooks, Dan O’Halloran és Anthony Magnin hat stratégiai célt fogalmazott meg minden zenei fesztivál számára az elképzelt jövőbeli cél elérése érdekében. A hat pontból álló modellt a gitár húrjaihoz hasonlítva a fenntarthatóság hat húrjának nevezték el, hiszen a gitárhoz hasonlóan egy zenei fesztiválnak is harmóniára van szüksége, hogy zöldebbé váljon. A hat húr az alábbi szempontokra helyezi a fókuszt: zéró hulladék termelése, száz százalékban megújuló energia használata, erőforrás-hatékony közlekedés, fenntartható partnerekkel való együttműködés, befogadó légkör létrehozása, társadalmi szemléletformálás. A modell emellett teret enged egy egyedi cél megfogalmazására is. A hathúros stratégiai modell tizenkét műveleti ponttal bővíthető, mint például eldobható, műanyag csomagolás és termékek elhagyása, közlekedési szolgáltatást tartalmazó jegy bevezetése, belső energiahatékonysági politika bevezetése. A tizenkét műveleti pont bármely zenei fesztivál esetében alkalmazható, irányt mutat, valamint segít a hat húr megvalósításában.

Miként vizsgálta a Flow-t és a Szigetet?
Maklári Kata: A hathúros modellel és a szervezőkkel készített interjúkkal. Ezenkívül a programok, zöld megoldások sikerességét a fókuszcsoportban részt vevő látogatók észrevételei, véleményei támasztják alá, vagy bizonyos esetekben kérdőjelezik meg.

Mire jutott Maklári Kata? A cikk teljes terjedelmében az Event Magazin 2019. őszi számában olvasható. Előfizetés a lapra itt >>