Nem lehet tömegrendezvény augusztus 15-ig

Semmilyen tömegrendezvényt, így az 500 fő alattiakat sem engedélyezik Magyarországon augusztus 15-ig a koronavírus-járvány miatt – mondta a kormányszóvivő az M1 közszolgálati tévécsatornán.

Szentkirályi Alexandra a műsorvezető kérdésére azt közölte, fontos pontosítást szeretne tenni: a rendezvények tilalma az egész országra – tehát nemcsak Budapestre és Pest megyére -, és az 500 fő alattiakra is vonatkozik.
Elmondta azt is, az elmúlt hetek erőfeszítései elegendőek voltak arra, hogy ennél súlyosabb helyzetre is felkészüljön az egészségügy, ennek tükrében indokolt, hogy – Budapesten és Pest megyén kívül – bizonyos járványügyi korlátozásokat enyhítsenek jövő hétfőtől.

Hozzátette, ez azt jelenti, hogy vidéken például a vendéglátóhelyek teraszai, kerthelyiségei, vagy az állatkertek, a fürdők és a strandok kinyithatnak.

Elmondta azt is, a kormány folyamatosan monitorozza a fertőzöttek területi eloszlását, ez alapján határozták meg, hogy hol szüntetik meg a kijárási korlátozásokat és hol nem. Hozzáfűzte, hogy a számok – amelyeket jövő héttől publikálni fognak – azt támasztják alá, hogy Budapesten és Pest megyében nagyobb arányban vannak jelen a fertőzöttek, s több a vírus okozta halálozás is.

A kormányszóvivő arra kért mindenkit, hogy ha teheti, akkor töltse itthon a nyaralását, ezzel támogassa a turisztikai és vendéglátási szektorban dolgozó 400 ezer ember munkáját is.

Csalódás a szakmának a válságkezelő csomag

Nem teljesültek a turisztikai és vendéglátós szakmai szervezetek válságkezelő javaslatai.

Az Orbán-kormány által történelminek nevezett és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által kedden bemutatott gazdasági mentőcsomag gyakorlatilag egyik elemét sem tartalmazza annak a válságkezelő javaslatcsomagnak, amit a turisztikai és vendéglátó szakmai szervezetek küldtek meg a kormánynak annak érdekében, hogy rövid időn belül ne kényszerüljenek tömeges elbocsátásra az ágazatban – írja az mfor.hu oldal.

“A vállalkozások bevétel nélkül, munka nélkül gyakorlatilag nem tudnak bért fizetni a munkavállalóknak, így rövid időn belül tömeges elbocsátásokra kerülhet sor az ágazatban. Nincs munkajogilag olyan státusz, amelyben 3 hónapon keresztül munkavégzés nélkül megtartható az alkalmazott munkavégzés nélkül, úgy, hogy a társadalombiztosítási jogviszonya megmaradjon, és a létfenntartásához egy minimális szociális támogatást kapjon” – írta például a Magyar Vendéglátók Ipartestülete.

A szállodaszövetség is csatlakozott ahhoz az elképzeléshez, hogy rendkívüli munkajogi státuszt vezetett volna be: bérfizetés helyett szociális támogatásban részesíthessék volna a munkavállalókat, a munkaadó pedig később az ezen a címen kifizetett szociális támogatásokat (a következő 3 éven keresztül) a szociális hozzájárulási adóból levonhatná.

Munka és bevétel nélkül bért fizetni?

Ehhez képest a kormány történelmi csomagjában mindössze annyi szerepel, hogy rövidített munkaidőre, 70 százalékban átvállalja a bérköltséget az állam 3 hónapra. A turizmusban, vendéglátásban viszont nincs rövidített munkaidő, egy pincér, szobalány egyáltalán nem tud dolgozni, hiszen a szálloda, étterem hónapokig bezárt. Így maximum látszólagos munka színleléséről lehetne szó: úgy tesznek papíron, mintha a pincér dolgozna, miközben igazából otthon ül. Így pedig igazából a munkaadó és az állam is munka nélkül fizetne ki bért a munkavállalónak, ezt pedig vélhetően számos vállalkozó nem engedheti meg magának.

Ami még nem teljesült

Szintén javasolta az ágazat a 4 százalékos turisztikai hozzájárulás fizetési kötelezettségének eltörlését a veszélyhelyzet megszűnését követő 12 hónapig, de legalább 2020. december 31-ig. Ez sem történt meg, maradt a június 30-ig érvényes engedmény. Szintén szükségesnek tartották volna a járulék- és adókedvezmények határidejének meghosszabbítását legalább 2020. december 31-ig. Ez sem történt meg, maradt a június 30-ig érvényes engedmény. Kérte a szakma a kormánytól, hogy a helyben fogyasztásra érvényes kedvezményes (5 százalékos) áfa-kulcs átmenetileg az elvitelre történő értékesítés és a házhoz szállítás esetén is alkalmazható legyen a vendéglátóhelyek számára. Ez sem történt meg.

A teljes cikk itt olvasható.

2020. április 8.

Turizmus, vendéglátás: újabb javaslatok a válságkezelésre

Nyolc turisztikai és vendéglátó szakmai szervezet javaslatcsomagot dolgozott ki a koronavírus-járvány következtében nehéz helyzetbe kerül ágazat megmentésére, melyet elküldtek a Magyar Turisztikai Ügynökségnek és a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványnak.

A nyolc szervezet: a Balatoni Turizmus Szövetség, a Falusi Turizmus Országos Szövetsége, a Magyar Fesztiválszövetség, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség, a Magyar TDM Szövetség, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, a Magyar Vitorlás Szövetség, a Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetsége. Íme javaslataik.

1. “Teljes mértékben egyetértünk és támogatjuk az MSZÉSZ, a MARESZ, a MUISZ, a MABEUSZ és a VIMOSZ által közösen benyújtott, a munkaerő megtartását célzó javaslatcsomagot.
Mindazonáltal fontosnak tartjuk, hogy a döntéshozók megfontolják a Magyar Vendéglátók Ipartestülete által javasolt rendkívüli munkajogi státusz jogszabályi szintű bevezetését, amely közös költségvállalást jelent a munkaadói kör, a munkavállalók és a kormányzat között, ezzel is erősítve az ágazaton belüli szolidaritást.

2. Az ágazat újraindulásának az eddigi adatok alapján a vártnál az előrejelzések szerint lassúbb üteme miatt szükségesnek tartjuk a járulék- és adókedvezmények határidejének meghosszabbítását a “rendkívüli helyzet” feloldását – veszélyhelyzet megszűnését – követő 12 hónapig, de legalább 2020. december 31-ig.

3. Javasoljuk, hogy ezzel párhuzamosan kerüljön sor a felszolgálási díjhoz kapcsolódó 3,5%-os járulékemelés, továbbá a foglalkoztatással összefüggő minimum járulékfizetés július 1-jei bevezetésének elhalasztására is.

4. Javasoljuk, hogy a helyben fogyasztásra érvényes kedvezményes (5%-os) áfa-kulcs átmenetileg (a veszélyhelyzet megszűnését követő két hónapig) az elvitelre történő
értékesítés és a házhoz szállítás esetén is alkalmazható legyen a vendéglátóhelyek számára.

5. Meglátásunk szerint a vállalkozásokat érintő hitelmoratóriumok kiterjesztésére is szükség van a “rendkívüli helyzet” feloldását – veszélyhelyzet megszűnését – követő 12. hónapig, tekintettel a fenti időpont bizonytalan voltára.

6. Javasoljuk a 4%-os turisztikai hozzájárulás fizetési kötelezettségének eltörlését a “rendkívüli helyzet” feloldását – veszélyhelyzet megszűnését – követő 12 hónapig, de legalább 2020. december 31-ig.

7. Az ágazat újraindulása várhatóan a vidéki turizmus területén, a belföldi turizmus révén fog megkezdődni, ezért a magyarországi turizmus területi és átlagos üzemi méret eloszlására való tekintettel, valamint a szakmai szervezetek által egyöntetűen képviselt szakmai álláspont alapján különösen fontosnak tartjuk, hogy az intézkedések prioritásként kezeljék a vidéki, illetve a üzemméretüket tekintve kicsi, akár egy személyes turisztikai vállalkozások túlélését is a járvány utáni újrakezdés eredményessége érdekében, amellyel kapcsolatosan az alábbi javaslatokat tesszük:

– javasoljuk a munkahelymegőrző intézkedéseknek (adó- és járulékkedvezményeknek, rendkívüli munkajogi státusznak, stb.) a vállalkozói formától függetlenül (beleértve az önfoglalkoztatók körét is) alkalmazását az alábbi TEÁOR és ÖVTJ főcsoportok alkalmazásával:
TEÁOR: 01, 49, 55, 56, 63, 70, 74, 77, 82, 85, 90, 93, 94, 96

– javasoljuk a magánszálláshelyek esetében a szobánként fizetendő átalányadó eltörlését 2020. dec. 31-ig”

Mikor indulhat újra a turizmus?

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke szerint Budapesten szeptember előtt nem, országosan talán előbb is elindulhat a belföldi turizmus a járványhelyzet függvényében.

“Nincs ember, aki ma megmondja, hogy pontosan mi fog történni a gazdaságban, beleértve a turizmust, és azt sem tudni, meddig tart a mostani állapot. Nagyobb esély van arra, hogy az üzleti turizmus előbb indul el Budapesten, mint a szabadidős utazások, de arra nem lehet felelős választ adni, hogy mikor” – fogalmazott Flesch Tamás a Kossuth Rádiónak adott interjúban.

Jelenleg minden szállodában üzemszünet van, ami technikai kérdés, be vannak zárva, csak nem jogilag – mondta, megjegyezve: ez a biztosabb megoldás, mert nem kell újra engedélyeket kérni. Minden épületet őriznek, takarítanak, arra készül mindenki, hogy hónapok múlva el lehet indulni. Sokkal problémásabbnak nevezte a meglévő személyzet megtartását.

Lassú lesz az újrakezdés
Flesch Tamás kifejtette: nem fog egyszerre minden visszaállni, a folyamat lassú lesz. Hangsúlyozta, hogy komoly segítségre van szükség minden oldalról, a munkavállalók, a munkáltató, és a kormány részéről egyaránt. A járulékcsökkentés nem lesz elég, mert nem a járulékfizetés lesz a kérdés, hanem az, hogy eleinte bért sem fog tudni fizetni a vállalkozó, és valószínűleg lesz olyan üzlet is, ami nem fog tudni újra kinyitni – mondta.

Nem fair részárakkal utakat meghirdetni – interjú Molnár Judit MUISZ-elnökkel

Az utazási irodáknak olyan utakat kell szervezniük, amelyeket az utasok maguk nem vagy nehezen tudnának – vallja Molnár Judit, aki húsz éve vezeti az ország egyik legsikeresebb utazási irodáját, az OTP Travelt. A szakember 2018 decembere óta a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke is. Egyik célja, hogy az iparág szereplői teljes árral tüntessék fel ajánlataikat. Molnár Judit beszélt a MUISZ terveiről, szóba kerültek kedvenc úti céljai és az is, hogy mit kérdez állásinterjún.

Hogyan került az utazásszervezési iparágba?
Középiskolásként művészettörténész szerettem volna lenni, azonban más irányba vitt az élet, és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán kezdtem meg a tanulmányaimat. Az édesanyám szerint ez így volt jó, „legalább lesz rendes polgári foglalkozásod” – mondta. Azonban olyan munkát szerettem volna, amely valahogy mégis kapcsolódik a művészetekhez, s úgy gondoltam, hogy a turizmus ilyen terület. Hét évig idegenvezetőként dolgoztam, voltam utazási értékesítő, utazásszervező. Az utóbbit nagyon szerettem, mert kreatív, izgalmas munkakör: kitalálni az útvonalat, konzultálni a külföldi partnerrel, utánaolvasni a nevezetességeknek, kiválasztani a szállásokat, időnként bejárni a terepet. Ez csodálatos szakma, hiszen a munkánkkal élményt adunk az embereknek. A Cooptouristnál kezdtem a pályát, négy évet töltöttem ott, ezt követően az OTP-Penta Tourshoz mentem, majd két kisebb iroda következett. 1995-ben visszatértem az akkor már OTP Travel néven működő utazási irodához ügyvezető-helyettesként, 1999-ben pedig kineveztek ügyvezetőnek.

Van kedvenc úti célja?
Rengeteg. Akit ennyire érdekelnek a művészetek, annak Olaszország maga a Paradicsom. Szeretem Horvátországot a tengerpartja miatt, óriási élmény volt Botswanában járni szafarin, de hosszan sorolhatnám a világ káprázatos helyeit.

Legutóbb merre járt nyaralni?
Egy hetet a törökországi Ölüdenizben töltöttem, utána egy hetet Ausztriában, a Salzburgi ünnepi játékokra utaztam ki. Operarajongó vagyok. Ha tehetem, az egyik évben Salzburgba, a másikban a veronai operafesztiválra megyek.

Biztosan sokan irigykednek a szakmája miatt. Mennyit utazik?
A munkám miatt más foglalkozásúakhoz képest sokat, a múltkor számoltam össze, hogy 76 országban jártam. Azt azért tudni kell, hogy egy szakmai út teljesen más, mint ha valaki vakációra menne. Mindazonáltal egy üzleti út is kiszakadás a mindennapokból, és jó dolog találkozni a külföldi kollégákkal.

Van olyan úti cél, ahol még nem járt, de szerepel a bakancslistán?
Több is. Természet- és állatbarátként egyszer mindenképp szeretnék eljutni a Galápagos-szigetekre, és nagy öröm lenne számomra, ha egyszer megpillanthatnám az aurora borealist.

Térjünk rá az üzleti életre. Évek óta mondogatják, hogy nehéz helyzetben lesznek az utazási irodák, mert az utazók az internet segítségével maguk megszervezik útjaikat. Ez valóban így van?
Az internet megjelenése valóban kihívás számunkra. A belföldi pihenéseket vagy például az Európán belüli hosszú hétvégéket már sokan maguk szervezik meg. A tengerparti nyaralásoknál versenytársak lettek a fapados légitársaságok. Ennek ellenére úgy látom, hogy a charterjáratos utaztatásban az irodák még mindig olyan mennyiségi kedvezményeket tudnak elérni, amelyért érdemes utazási iroda szolgáltatását igénybe venni. Az OTP Travel Rodoszra és Sarm es-Sejkbe szervez ilyen utakat. Olyan tendencia is megfigyelhető, hogy korábban az útjaikat maguk szervező fiatalok a családalapítás után inkább utazási irodánál fizetnek be a nyaralásra. Számukra különösen felértékelődött az a biztonság, amelyet az utazási irodák tudnak nyújtani. Nézetem szerint az irodáknak olyan utakat kell szervezniük, amelyeket az utasok saját maguk nem vagy csak nehezen tudnának. Távoli egzotikus úti célokra gondolok, ahol más a kultúra. Itt felértékelődik az utazási iroda nyújtotta megbízhatóság és helyi tapasztalat. Sok olyan utasunk van, aki nem nagyobb csoporttal, hanem baráti társasággal, a családjával vagy a párjával utazik, és azt kéri, szervezzünk meg nekik mindent. Egyik fő profilunkat a kulturális körutazások jelentik az Egyesült Államokba, Közép- és Dél-Amerikába, Kínába, Izraelbe, Iránba. Ugyancsak az utazásszervezésünk fókuszában van Dubaj, valamint a tengeri hajóutak és az afrikai szafarik.

Hogyan néz ki a hazai utazási irodák piaca?
Mintegy 1100 bejegyzett utazási iroda működik Magyarországon, ennek többsége utazásközvetítő, kevesebb az utazásszervező. A MUISZ-nak 211 tagja van, tagságunk 2018. évi árbevétele 225 milliárd forint volt, mely a szervezett turizmus körülbelül 85 százalékát fedte le.

Milyen piaci helyzetben van az OTP Travel? Hogyan zárják az évet?
A tavalyi árbevételi adatok alapján a második helyen vagyunk az iparágban, az IBUSZ és a Neckermann között. 2018-at 18,6 milliárd forint árbevétellel zártuk, idén meg fogjuk haladni a 20 milliárd forintot. Minden üzletágunk kiválóan teljesít.

Kell a személyes találkozás a digitalizálódó világban?
Az összetett, bonyolult utak – ilyenek a már említett egzotikus, kulturális körutak – értékesítésénél nagy szerepe van a személyes tanácsadásnak. Például egy iráni útnál kérdésként merül fel a biztonság, az öltözködés, a viselkedési szokások, amit az ügyfelek zöme személyesen szeretne megbeszélni. Természetesen megkerülhetetlen a digitális jelenlét: tapasztalataink szerint az első találkozás az utazási ajánlattal az interneten történik meg. Országos hálózatunk 12 irodából áll, és a belső folyamatainkban már régen jelen van a digitalizáció. Vidéki kirendeltségeinket a központi feladatok megosztására is használjuk az új technológiákkal, ahogyan ez más iparágakban is bevált gyakorlat.

Megérezték az utazási irodák a Thomas Cook szeptember 23-án bejelentett csődjét?
A hazai utazási irodákra kevéssé volt hatása a Thomas Cook csődjének. A teljesen vétlen és jól működő magyarországi Neckermannra, mely az ausztriai Thomas Cook leányvállalata volt, nyilván igen. Ők új tulajdonossal folytatják működésüket, feltehetően másfajta üzleti modellel, melyhez ezúton is sok sikert kívánok, hiszen megérdemlik az ott dolgozó kiváló kollégák.

Egyáltalán nem volt hatással az utazásszervezési iparág megítélésére?
Nem érzékeltük. Egyre jobban igaz, hogy ha valaki biztosra akar menni, akkor utazási irodánál foglalja le a szolgáltatásokat. Ha valaki önállóan szervezi az útját, megveszi a repülőjegyet, és a légitársaság netán csődbe menne, vagy éppen nem üzemel a lefoglalt hotel, akkor nem igazán számíthat arra, hogy visszakapja a pénzét. Ezzel szemben ahhoz, hogy egy utazási iroda működési engedélyt kapjon, vagyoni biztosítékot kell letennie, ami arra szolgál, hogy csőd esetén azok az utasok, akik befizették a részvételi díjukat, de nem tudnak elutazni, visszakapják a befizetett összeget. Emellett az utazási irodáknak úgynevezett hazamentési biztosítást is kell kötniük, amely az éppen külföldön tartózkodó utasok hazaszállításának költségeit fedezi. Azért lobbizunk az EU-nál, hogy ne csak az utazási irodák, hanem a légitársaságok is rendelkezzenek teljes körű vagyoni biztosítékkal. Az utazásszervezés során bizony néha meg kell birkózni váratlan problémákkal. A mi kárunkra történt, hogy egy 64 fős csoport Velencéből indult volna tengeri hajóútra, csak éppen a légitársaság, amellyel a csoport utazott volna, törölte a járatát, így taxikkal vittük oda az utasokat. 3,4 millió forint kárunk keletkezett, és máig semmilyen kártérítést nem kaptunk a légitársaságtól.

A szakmai szövetség felé evezve: éppen egy éve választották meg a MUISZ elnökévé. Hogyan foglalná össze a szövetség idei évét?
A MUISZ-nak három fontos feladata van: érdekvédelem, szakmai képzések szervezése és kommunikáció. A tanulmányutak és szakmai tréningek szervezésével hozzá szeretnénk járulni tagjaink üzleti sikereihez. A Várak és kastélyok programmal a kormányzat vidéki kastélyokat újít fel, melyekből rendezvényhelyszínek, múzeumok lesznek. Bejárjuk ezeket tagjainkkal, akik később beveszik őket a kínálatukba. Tartunk saját rendezvényeket is, ahová meghívunk olyan szakértőket, akik a szakmát érintő témáról adnak elő a kollégáknak. Szervezünk kommunikációs tréninget panaszkezelési, konfliktuskezelési témákban. Ha már kommunikáció, akkor természetesen ez is feladata a MUISZ-nak: rendelkezésre állunk, amikor a sajtó különféle kérdésekkel megkeres bennünket. És végül, az egyik legfontosabb tevékenységünk az érdekvédelem, a lobbizás. Szeretnénk elérni, hogy a külföldről belföldre utaztatás legyen újra engedélyköteles tevékenység. Kell valamilyen szűrő, hogy ne folytathassa megfelelő végzettség és tapasztalat nélkül bárki ezt a tevékenységet, hiszen az nem tesz jót sem a minőségi turizmusnak, sem az országimázsnak. Elnökségem egyik céljaként fogalmaztam meg a teljes árazás bevezetését. Jelenleg sok utazási iroda csak tételesen felsorolva hirdeti meg útjait, nem egy összegben adja meg az utas által kötelezően fizetendő összeget. Az utas és a szolgáltató közötti bizalom csak egyenes kommunikációval erősíthető, például úgy, hogy leírjuk: ez az út összesen ennyibe kerül. A részárak kiemelése nem fair a teljes árral hirdető versenytársakkal szemben sem. A MUISZ kommunikációs kampányt tervez az utazóközönség számára, hogy felhívja a figyelmet a teljes árakkal megjelenő ajánlatokra, és az érdeklődők figyelmesen nézzék az utazási irodák kínálatait.

Olyan ez, mint a bankoknál a teljes hiteldíjmutató, a thm?
Hasonló. Azt szeretném elérni, hogy ez legyen az általános gyakorlat a szakmában, sőt az is cél, hogy az utazási szerződésekre vonatkozó rendeletet ennek megfelelően módosítsák.

Hogyan látja az utánpótlást? Mi kell ahhoz, hogy valaki megállja a helyét a szakmában?
A fiatalok versenyképességéhez kell az iskolák és a munkaadók szoros együttműködése. Sajnáljuk, hogy a turizmusban a gyakorlati képzés idejét 400 órára csökkentették, bár ígéret van arra, hogy három év múlva visszaáll a 800 óra. Fogadunk rendszeresen szakmai gyakorlatra fiatalokat, akiket tanítunk, és felelősségteljes munkával látunk el. Ebben a szakmában az elméleti és a gyakorlati tudás mellett kritikus a nyelvtudás és a napi munkában bizonyos személyes képességek – kommunikáció, problémamegoldás, panaszkezelés, stressztűrés – megléte. Lehet, hogy túlzott elvárásaim vannak, de nálam fontos az általános műveltség is. Ebben sajnos nagy hiányosságokat látok. Állásinterjún mindig megkérdezem az értékesítői vagy utazásszervezői pozícióra jelentkezőtől, hogy mit mutatna meg a szülővárosából az odalátogatóknak. Néha elég hiányos választ kapok a kérdésemre, viszont vannak igazán üdítő kivételek is.

NÉVJEGY
Molnár Judit
Közgazdász végzettségű. Diplomáit a Kereskedelmi és a Vendéglátóipari Főiskolán (ma Budapesti Gazdasági Egyetem) és a Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem) szerezte. 1999 óta az OTP Travel Kft. ügyvezetője, 2015 és 2018 között a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke, 2018 decemberétől elnöke. 2015-ben munkásságáért Pro Turismo díjjal tüntették ki.

Karácsony Zoltán